Pécsvárad város
Adatok
Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Pécsváradi kistérség
Lakosság: 4087 fő
Terület: 36.03 km2
Népsűrűség: 113,43 fő/km2
Rang: város
Körzet hívó: 72
Fekvése
A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszéki vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.
Statisztika
A 19 települést magába foglaló Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás központja. 4041 lakosra 1414 lakás jut. Ebből kétszobás 243, három- és többszobás 943. A lakásállomány 46.2%-a összkomfortos, 26.9%-a komfortos, 6.8%-a félkomfortos. A lakások 36%-a az utolsó 20 évben épült. Az egy lakásra jutó népesség 2.92 fő. A város területén az ivóvíz és szennyvízcsatorna-, a földgáz-, a villany-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat teljességgel kiépített. Az utak szilárd burkolatúak. A vízhálózat helyi bázisból táplálják. Minden elvezetett szennyvizet tisztítanak. A fővárossal és Péccsel a 6-os fő közlekedési út köti össze. 2006-ban adták át a fedett tanuszodát.
Története
Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.
1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként. A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.
1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.
1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat. 1912-ben indult meg a személyszállítás.
1993-ban Pécsvárad visszakapta régi városi rangját.
Látnivalók
légifotó – Pécsvárad – Bencés apátságPécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.
A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak.
Múzeumok, rendezvények
Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be,
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak.Október 18-án Lukács napján rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.
Testvérvárosai
- Külsheim, Németország
- Hausmannstätten, Ausztria
Következő községek
Pellérd | Pély | Penc | Penészlek | Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye | Pereszteg | Perkáta | Perkupa | Perőcsény | Peterd | Péterhida | Péteri | Pétervására | Pethőhenye | Petneháza | Petőfibánya | Petőfiszállás | Petőháza | Petőmihályfa | Petrikeresztúr | Petrivente | Piliny | Pilis | Pilisborosjenő | Piliscsaba | Piliscsév | Pilisjászfalu | Pilismarót | Pilisszántó | Pilisszentiván | Pilisszentkereszt | Pilisszentlászló
További községek
Oszkó | Szárazd | Magosliget | Kajdacs | Dévaványa | Kazincbarcika | Ág | Alsóberecki | Páli | Várvölgy | Magyaralmás | Ellend | Eplény | Mecseknádasd | Uzsa | Szőke | Zalakaros | Bérbaltavár | Erdőbénye | Csaroda | Gyűrűs | Hédervár | Tormásliget | Bajót | Pap | Gulács | Balatonkeresztúr | Egyházasfalu | Kerecsend | Dad | Alsórajk | Pusztamérges | Salföld | Beleg | Szalapa | Lendvajakabfa | Lovászi | Rákóczifalva | Somogysámson | Ládbesenyő | Boba | Hévíz | Kemenessömjén | Söjtör | Komló | Gyomaendrőd | Boldogasszonyfa | Himesháza | Sárazsadány | Baj
